Analitikák

CímSzerzőOldalszámKieg.adatokMegjegyzésTárgyszavak
Történeti nyelvtanírásunk helyzete és feladataiBenkő Lorándp. 15-28., 29-60.
A magyar leíró nyelvtani kutatások helyzete és feladataiRácz Endrep. 61-101.
A nyelvtan helye a magyar szakosok képzésében a felsőoktatásbanSzathmári Istvánp. 103-131.
A magyar nyelvtan helye a közoktatásbanSzende Aladárp. 135-160.
A feleym pratym képzéstípusú morfémakapcsolatok kétfélesége a Bécsi KódexbenÁtányi Istvánp. 169-177.
A kötött morfémák önálló közlő és kifejező szerepeBakos Józsefp. 179-188.
A nyelvjárások és a mai nyelvi rendszerBalogh Lajosp. 189-193.
Egy magyar mondattan és az angol kontrasztivitásBánhidi Zoltánp. 195-199.
A szubjektív kontrasztivitás problémái az iskolai nyelvoktatásbanBanó Istvánp. 201-205.
A -talan, -telen képző régi és mai nyelvünkben : Kísérlet egy képző produktivitásának felmérésére.Bartha Katalinp. 207-216.
A szórend tényezői: a fókuszBátori Istvánp. 217-224.
Mondat- és szövegszerkezeti párhuzamokBékési Imrep. 225-228.
Mi nehéz a holland ajkúaknak?Beöthy Erzsébetp. 229-232.
A magyar és a szlovák nyelvtani terminológia egységesítéseBertók Imrep. 233-238.
A külföldi magyar nyelvoktatás néhány hangtani és alaktani kérdéseBodolay Gézap. 239-245.
Az -ad, -ed és -aszt, -eszt képzős igepárok a számok tükrébenBottyánfy Évap. 247-251.
A grammatikai kategória fogalma a szlovák-magyar kontrasztív nyelvtani vizsgálatbanBuzássyová, Klárap. 253-257.
A metafórát kifejező állapothatározók Füst Milán költői nyelvébenBüky Lászlóp. 259-266.
Az anyanyelv mint tantárgyközi kódrendszerChikán Zoltánnép. 267-272.
A magyar nyelvtan tanítása finneknekCsúcs Sándorp. 273-276.
A Karthausi Névtelen javításának rendszere és tanulságaiDienes Erzsébetp. 277-287.
A magyar igealakok személyes névmási tárgyhatározottságaÉder Zoltánp. 289-298.
Névmási elemek visszautaló (anaforikus ) használataElekfi Lászlóp. 299-305.
Grammatikaelmélet és iskolai nyelvtanFabricius-Kovács Ferencp. 307-310.
A mondatszerkezeti sajátosságok optimális aránya a tízéves tanulók fogalmazásaibanFejes Katalinp. 311-315.
Európai areális nemzetközi szókincs és szóképzés a magyar nyelvbenFogarasi Miklósp. 317-323.
A szóalkotás magyar-német kontrasztív vizsgálataFutaky Istvánp. 325-328.
Gondolatok az akcióminőség és az igekötők rendszerének összefüggéseirőlFülei-Szántó Endrep. 329-332.
A nyelvtani-stilisztikai ismeretek alkalmazása a műelemzésben : József Attila Falu c. költeményének bemutatása.Fülöp Lajosp. 333-337.
Névelőhasználati kérdésekGallasy Magdolnap. 339-344.
Beszéddallam és hanglejtésGergely Jánosp. 345-350.
Az által, át igekötő, illetve névutó történetéhezGergely Piroska, B.p. 351-356.
A magyar nyelv olasz nyelvterületenGheno, Danilop. 357-364.
A magyar mint idegen nyelv tanításának grammatikájárólGinter Károlyp. 365-368.
A nyelvi elemek kifejező értékeGraf Rezsőp. 369-373.
A középfokjeles melléknév határozói bővítményének történetéhezHámori Antóniap. 375-378.
A gépi szövegelemzés grammatikai kategóriáiHell Györgyp. 379-387.
Ízelítő a magyar tonoszintakszisbólHetzron Róbertp. 389-398.
A régebbi, régibb típusú alakpárokrólHexendorf Editp. 397-407.
Komplex anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatábanHoffman Ottóp. 409-415.
Az anyanyelv szerepe a magyar mint idegen nyelv elsajátításábanHorváth Tiborp. 417-423.
A jelzős szerkezetek redukciós törvényének alkalmazása nyelvtani rendszerünkbenJakab Istvánp. 425-429.
A Jókai-kódex számítógépes feldolgozásaJakab Lászlóp. 431-435.
Felvételi dolgozatok tartalomelemzése a stílus és a stilisztika szempontjábólJászó Annap. 437-445.
Nyelvészeti feldolgozások számítógéppelJékel Pálp. 447-448.
Szenvedő szerkezet és tárgyjelölésKálmán Bélap. 449-451.
Az igei generalizáció és a névszói centralizáció körforgása felbontott nyelvszerkezetekbenKálmán Máriap. 453-456.
A teljes metafora nyelvtani szerkezetérőlKemény Gáborp. 457-465.
Mivel egyeztetjük a vonatkozó névmásokat?Kenesei Istvánp. 467-474.
Az accusativusrag allomorfjai az idegen ajkúak szemszögébőlKeresztes Lászlóp. 475-479.
Elmélet és gyakorlat viszonya az igenevek mondatbeli szerepének tárgyalásábanKeszler Borbálap. 481-489.
A faktivitás a magyarbanKiefer Ferencp. 491-499.
A mondatrészek rendszereKiss Antalp. 501-505.
Egy magyar transzformációs generatív szintaxis néhány alapvető transzformációs szabályaKiss Katalinp. 507-514.
Magyar nyelvtani gyakorlatok a debreceni nyári egyetemenKornya Lászlóp. 515-518.
Név és névváltozat a keresztnevek történeti vizsgálatábanKorompay Klárap. 519-523.
Az irány (hely ) kifejezésének kontrasztív szemantikai elemzéseLévai Bélap. 525-528.
A nem rokon nyelvekből való átvételek morfológiai meghonosodásának kérdéséhez : A kárpátontúli ukrán nyelvjárások magyar jövevényszavainak alapján.Lizanec, P. M.p. 529-534.
Grammatikai szempontok a fonológiai kutatások hátterébenLőrinczy Évap. 535-538.
Névutókból alakult esetragok a magyarban és a rokon nyelvekbenMajtinskaja, K. E.p. 539-542.
A birtokviszony a magyar nyelvben tipológiai szempontbólManzelli, Gianguidop. 543-562.
A nem igei állítmányokrólMárk Tamásp. 553-557.
A nyelvtantól a nyelvészetig : Az egyetemi magyar nyelvészeti oktatás kérdéséhez.Mátai Máriap. 559-562.
A mondatrészek osztályozásának kérdéséhezMáté József Ferencp. 563-566.
Változó nyelvhasználatMikó Pálnép. 567-570.
A szóalkotás néhány ritkább módjaMizser Lajosp. 571-574.
Alapforma és változat kérdése a szólások vizsgálatábanMolnár Emmap. 575-578.
Az önálló szóból keletkezett határozóragok illeszkedésének hatása a magyar magas és mély magánhangzók megterheltségéreMolnár Ferenc, A.p. 579-582.
A korszerű anyanyelvoktatás, beszédtanítás : A beszédtanítás lehetőségei és módjai a középiskolában.Nagy Jánosp. 583-588.
Az anyanyelvi (helyesírási ) ismeretek szintjének emelése pedagógiai (tantárgy- ) teszt segítségévelNagy Jenőp. 589-593.
Anyanyelvoktatásunk időszerű kérdései és tapasztalatai a középiskolában 1977-benNagy Mihálynép. 595-605.
A hosszú és az aszó, asszú tőtörténeti tanulságaiNyíri Antalp. 607-617.
Az ős- és ómagyar kori hangváltozások rendszertani jellegérőlNyirkos Istvánp. 619-622.
A tergo konkordanciák a magyar alaktan vizsgálatábanPapp Ferencp. 623-626.
Szóalaktan és helyesírásPásztor Emilp. 627-631.
Román jövevényszavak a jugoszláviai székelyek nyelvébenPenavin Olgap. 633-640.
Határozói igenevek szintagmatikus kapcsolatokbanRaisz Rózsap. 641-647.
A felszólító módjel eredete a magyarbanRédei Károlyp. 649-653.
A grammatikai mezők alkalmazásáról az angol-magyar kontrasztív vizsgálatokbanRot Sándorp. 655-667.
Grammatikai eszközök szerepe a szókészleti szinonímiábanRuzsiczky Évap. 669-673.
Perioden mit leeren HauptsätzenSchlachter, Wolfgangp. 675-683.
A typology of kinship termsSchveiger, Paulp. 685-689.
On the level of syllable structure in the historical phonology of HungarianSherwood, Peterp. 691-693.
Egy magyar nyelvtan a 30-as évekbőlSimoncsics Péterp. 695-705.
Betekintés a magyar nyelvkönyvek írásának történetébeSzabó Dénesp. 707-711.
A gazdaságosság és a nyelvi szerkezet néhány összefüggése a magyarbanSzabó Gézap. 713-717.
Környezetnyelv-oktatás a Vajdaságban a szerb-horvát kontrasztív vizsgálatok tükrébenSzabó Mártap. 725-728.
Szöveggrammatika és stilisztikaSzabó Zoltánp. 729-734.
Az ellenőrzés (az információszerzés ) lehetőségei a nyelvtanításbanSzékely Imrep. 735-738.
A lenni + -va, -ve igeneves szerkezet csonka változataiSzepesy Gyulap. 739-743.
A szóképek grammatikája Németh László nyelvébenSzoboszlay Ágnesp. 745-748.
A magyar mint idegennyelv-tanítás aktuális kérdéseiSzűcs Józsefp. 749-754.
A finn II. infinitivus instruktivusa a magyar határozói igenév megfelelőjekéntTikka, Toivop. 755-768.
Néhány megjegyzés cseh ajkúak magyar nyelvtanításához, illetve nyelvtanulásáhozWelter, Alfonsp. 769-774.
Egy hiányzó láncszem történeti és leíró alaktani rendszerezésünk összekapcsolásáhozZelliger Erzsébetp. 775-780.
Képzőgyakorisági vizsgálatok a XVII. századi jogi szövegekbenZsulinszky Évap. 781-786.
Nyelvi kommunikációs képességek grammatikai megalapozása kisiskoláskorban; kísérleti eredmények alapjánZsolnai Józsefp. 787-794.