Analitikák

Cím	Szerző	Oldalszám	Kieg.adatok	Megjegyzés	Tárgyszavak
Folklór és őstörténet	Vargyas Lajos	p. 27-32.
A Magyar Néprajzi Társaság megalakulása (1889 ) és a délszlávok néprajzi kutatása	Balassa Iván	p. 33-38.
Erdélyi néprajzkutatásunk sorsfordulóiról	Kós Károly	p. 39-44.
Néprajzi kutatások a jugoszláviai magyaroknál	Penavin Olga	p. 45-52.
Adatközlő - előadó - népművész - a népművészet mestere	Voigt Vilmos	p. 53-58.
Szellemi környezetvédelmünk Erdélyben	Szabó T. Ádám	p. 59-64.
Az együttélés legújabb formái	Deáky Zita	p. 65-68.
Magyar szórványok Dél-Erdélyben	Mohay Tamás	p. 69-74.
A hagyományos kultúra modelljei és az etnikus identitás a magyarországi szlovákoknál	Gyivicsán Anna	p. 75-80.
A bátyai nép kettősgyökerű kultúrájának sajátosságai	Fehér Zoltán	p. 81-88.
A békéscsabai szlovákok azonosságtudatának tükröződése a visszaemlékezéseikben	Krupa András	p. 89-94.
Itt kell az életet leélni	Fejős Zoltán	p. 95-104.
Az erdélyi nemzetiségek népi kultúrájának megismerése, mint a szellemi közelítés eszköze Zilahy Kiss Károlynál	Vöő Gabriella	p. 105-112.
A magyarországi németek hagyományos kultúrájának kutatása	Benedikt Gertrud	p. 113-116.
A "néprajzi levelek"-ből	Györgyi Erzsébet	p. 117-122.
Nemzetiségi bázismúzeumok a kisebbségi kultúra megőrzésében	Gráfik Imre	p. 123-128.
Néprajz az oktatásban	Tarján Gábor	p. 129-134.
A címer-motívum a magyar népművészetben	Fügedi Márta	p. 135-140.
Berci táncol	Zelnik József	p. 141-144.
Gazdaságnéprajzi adatok a Szernye-mocsár vidékéről	Szilágyi Miklós	p. 147-152.
Az erdő egy székely falu életében (Vargyas )	Barabás Jenő	p. 153-156.
Kertek a csallóközi Duna szigeteiben	Kocsis Aranka	p. 157-164.
A láp világa	Petánovics Katalin	p. 165-170.
Adatok a táti szigetek haszonvételeiről	Kövecses-Varga Etelka	p. 171-178.
Adatok a moldvai Lészped község halászatához	Fábián Margit	p. 179-184.
Jégvágás a tatai Nagy-tavon	Körmendi Géza	p. 185-190.
A magyar méhészkedés történeti-gazdasági rétegei	Szabadfalvi József	p. 191-196.
A rátkai német parasztok hagyományos állattartása	Bencsik János	p. 203-208.
A XVI. századi jászsági állattartás néhány vonása	Kocsis Gyula	p. 197-202.
Erdei legelők az Észak-Keleti Bakonyban	Hegyi Imre	p. 209-212.
Boszniai nomád pásztorok a Bácskában	Kovács Endre	p. 213-218.
Birkanyírés Szentgálon	Tamás Károlyné	p. 219-221.
A kunkötés	Kónya Sándor	p. 223-232.
Fontosabb gyógynövények a magyar népi állatorvoslásban	Szabó László Gy.	p. 233-240.
Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig	Molnár István	p. 241-248.
Paraszti üzemtan	Timaffy László	p. 249-256.
A székelypálfalvi borittómeccő	Balázsi Dénes	p. 257-264.
Magyar kovácsmunkák Csíkszentkirály néprajzi gyűjteményében	Csiszer Imre	p. 265-268.
A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára	Égető Melinda	p. 269-276.
Etnikai és mentalitásbeli sajátosságok a dunántúli németek szőlő- és bortermelésében a XVII-XX. században	Csoma Zsigmond	p. 277-288.
Dömös falu prépostsága és népei az Árpád-korban	Györffy György	p. 291-296.
Tolna városának betelepülése a XVIII. században	Mérey Klára	p. 297-306.
Egy bácskai ruszin falu, Keresztúr, telepítése a XVIII. század közepén	Bárth János	p. 307-310.
A topolyai szállások	Harkai Imre	p. 311-326.
Adatok a Nyírség ukrán lakosságú falvainak lakáskultúrájához	Dám László	p. 327-332.
Székelykapu faragása és állítása Máréfalván	Veres Péter	p. 333-336.
Dél-dunántúli adatok a padló történetéhez	Zentai Tünde	p. 337-338.
Magyar ruha európai tükörben	Flórián Mária	p. 339-344.
Emelkedő elemek	Gáborján Alice	p. 345-352.
Viselettörténeti adatok Mezőkövesdről, 1789-1833	Szacsvay Éva	p. 353-356.
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár jelentősége az összehasonlító viselettörténeti kutatások szempontjából	Nagy Jenő	p. 357-362.
A brassói posztó útja	Dankó Imre	p. 363-372.
A termelőtevékenység néhány nemzetiségi vonatkozása az Északi-középhegység területén	Viga Gyula	p. 373-378.
Batyuzó matyó asszonyok	Fülemile Ágnes	p. 379-384.
Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez	Albert Ernő	p. 385-392.
Ételhordás reggel	Kisbán Eszter	p. 393-400.
A szeszes lepárlás etnológiai párhuzamai	Balázs Géza	p. 401-406.
Molnárkalács a felvidéki magyarok táplálkozási kultúrájában	Bődi Erzsébet	p. 407-412.
A sokadalmak szerepe a magyarországi délszlávok népéletében	Kiss Mária	415-417.p.			Szentendre, délszláv nemzetiség, népszokás, szerbek
Farsangi népszokások Csíkban és Gyergyóban	Kardalus János	p. 419-428.
Busók a Dráva menti sokácoknál	Gelencsér József	p. 429-434.
Virágvasárnapi szokások Zoboralján	Jókai Mária	p. 435-442.
Megjegyzések a stinátzi (Burgenland ) hímestojás alakulásához	Gaál Károly	p. 443-450.
Csorgóújítás és esővarázslás a sónai szászoknál	Pozsony Ferenc	p. 451-458.
Dudások a magyarországi szerb és horvát népsszerbek	G. Szabó Zoltán	p. 459-466.			szerbek, horvátok, népszokás, zene
Archaikus táncok Lövétén	Olsvainé Tamás Margit	p. 467-476.
A Maros menti szerbek táncéletének főbb vonásai	Felföldi László	p. 477-488.
A gyermek a csíkszentdomokosi lakodalomban	Balázs Lajos	p. 489-498.
A drávaszögi (alfalusi ) gyermek munkára nevelése	Lábadiné Kedves Klára	p. 499-504.
Cseregyerek-rendszer a Kisalföld északi felén	Liszka József	p. 505-508.
Egykézés és születési arányok Kemsén	Oláh Gyula	p. 509-514.
Komaság a közép-dunántúli reformátusoknál	Lackovits Emőke	p. 515-518.
A sárrétudvari református iskola a XVIII. századtól a XX. századig	Madar Ilona	p. 519-522.
Hogyan látta "tóth" híveit a magyar plébános?	Tomisa Ilona	p. 523-526.
A településhasználat rejtett erővonalai	Oláh Sándor	p. 527-532.
Belső-somogyi falvak lakói az Alsó- és Felsősegesdi szőlőhegyen	Knézy Judit	p. 533-538.
A harmadik földhözjutás Baranyában	Kovács Teréz	p. 539-544.
Egyházi jövedelmek a Román környéki csángó falvakban a századfordulón	Halász Péter	p. 545-554.
A búcsúkeresztség	Barna Gábor	p. 557-562.
A kőbányászok és kőfaragók védőszentjeiről és templomi zászlóiról	Hála József	p. 563-574.			Márianosztra, Kóspallag, Dunabogdány, népszokás, kőbánya
A hit mint gyógyszer	Koltay Erika	p. 575-586.
A hitvilágot tükröző földrajzi nevek Bácskertesen	Silling István	p. 587-592.
Hagyományok őrzése (és élesztgetése ) egy burgenlandi magyar faluban	Galambos Ferenc Iréneusz	p. 593-604.
Édesanyám fejtse meg	Bosnyák Sándor	p. 605-612.
Oszlassa erdőre, mezőre, vízre, rétre	Grynaeus Tamás	p. 613-618.
Drávaszögi természetmagyarázó hiedelmek	Lábadi Károly	p. 619-628.
Hiedelemmondák Háromszéken	Kakas Zoltán	p. 629-632.
A gyermek népi gyógyítása az Ipoly-mentén	Csáky Károly	p. 633-638.			népi gyógymód, Ipoly mente
Adatok a beás cigányok névcsere-kérdéséhez	Eperjessy Ernő	p. 639-642.
A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslásáról	Csoma Gergely	p. 643-648.
Halottas szokások változásainak vizsgálata Pusztinán és a Baranya megyében élő csángóknál	Virt István	p. 649-654.
Csángóföldi hét igaz történet	Jáki Sándor Teodóz	p. 655-660.
Kétnyelvűség és a (fél )-népi költészet	Fried István	p. 663-670.
A sokarcú Mátyás-hagyomány	Kríza Ildikó	p. 671-676.
A Gül Baba-hagyomány magyar és délszláv vonatkozásai	Jung Károly	p. 677-684.
A realizmus jelenléte a népi prózában	Nagy Olga	p. 685-690.
Mesemondás hallgatóság nélkül	Nagy Ilona	p. 691-696.
Elbeszéléshagyomány a Sóvidéken	Gagyi József	p. 697-700.
A kéméndi Tóth Istvánné meséi	Tisovszki Zsuzsanna	p. 701-702.
Táncballadák a folklórban és az irodalomban	Faragó József	p. 703-710.
Kisfaludy Károly egyik népdala a tövisháti szájhagyományban	Almási István	p. 711-714.
Szlovén köszöntő	Mukicsné Kozár Mária	p. 715-718.
Archaikus imák Csíkmenaságról	Tánczos Vilmos	p. 719-726.
A somogyi horvátok legkedveltebb ötfokú dallama	Olsvai Imre	p. 727-736.
...Embernek ének őrzi az időt...	Budai Ilona	p. 737-738.
A hagyományozódás egy sajátos esete	Papp Zsófia	p. 739-748.
A harangszó népköltészete	Lukács László	p. 749-755.